20181211_TML9-Realusion_00_Hungarian_ereader

A Mester Élete, 9. rész: Reálúzió

az idők az életedben, ahol megnyíltál és megengedtél, ahol úgymond zűrben voltál, mint most, amiben most vagy és meg kellett nyílnod. Másképp, eléggé lezárva tartottad volna." A Mester azt mondta, "Tudod, ez az egész a perspektíváról szól és te ilyen korlátozott perspektívájával éltél a dolgoknak, az életnek, az

emberek módjainak a bolygón. Itt az idő megnyitni a perspektívádat, megnyitni a szemeidet."

Most, Carl eléggé mérges lett, nem utolsó sorban, mert érezni tudta, hogy a futóhomok jött fel. Túl ment a száján, érezni tudta feljönni az orráig és tudta, hogy nem maradt túl sok ideje. És a Mester azt mondta, "Carl, állj le az ilyen mozgásokkal. Ne mozogj. Vegyél egy lélegzetet - az orrodon keresztül, természetesen, ne a szádon keresztül - de vegyél egy mély lélegzetet és csak lazulj el." Nos, Carlnak nincs túl sok választása ezen a ponton, szóval tulajdonképpen csak megtette. Vett egy jó mély lélegzetet. Nem igazán lazult el, de vett egy jó mély lélegzetet és ennek során, ott volt úgymond egy érzet, ami rá jött és hirtelen realizálta, hogy tulajdonképpen nem igazán süllyed többé. Csak úgymond fenntartotta azt, ahol van. Nem jön ki a futóhomokból, hanem csak fenntart, ami megengedte a Mesternek, hogy folytassa.

22

© 2019 CCIP, Inc. Minden jog fenntartva.