20181211_TML9-Realusion_00_Hungarian_ereader

A Mester Élete, 9. rész: Reálúzió

neki - Vagy magának mondta? De ez igazán nem számít - a Mester mondta neki, "Magadnak adtad ezt a tapasztalást. Ez nem volt neked adva bárki

vagy bármi által. Magadnak adtad ezt a tapasztalást, hogy milyen érzés lassan

megfulladni, lassan belehúzva lenni a sűrűségbe, magába az élet gravitációjába, és most szabad vagy." A Mester mondta, "Az emberi elméd még mindig ott van. Még mindig ép. Az a membrán - az a dolog, ami reprezentálja az összes emlékedet, az összes kondícionálásodat, az a dolog az agyad - még mindig ott van, és folytatódni fog, hogy ott lesz, de ez nem lesz az egyetlen dolog. Most elhúztad ezt a membránt és kitetted a tudatosságod, egy tudatosságot, ami sohasem nő, de szintén sohasem megy el; egy tudatosságot, ami nincs mérve intelligencia, mennyiség vagy bármi más tekintetében, mint ezek, hanem egyszerűen a tudatosság, ami hosszú ideig el volt rejtve." A Mester, ez a hang belül folytatódott és mondta, "Mindig lesznek napjaid amikor kételkedni fogsz effelől, napok, amikor csodálkozol, hogy ez valódi-e. Hagyd ezeket a napokat elmúlni. Ne harcolj velük. Ne harcolj velük, mint ahogy harcoltál a futóhomokkal. Lesznek olyan napok, amikor annyira másnak érzed magad, mint a többi ember, mert most az vagy. Elvetted a membránt. Megengedted az intuíciód, a gnostod,

57

© 2019 CCIP, Inc. Minden jog fenntartva.